A varikózis az egyik leggyakoribb érrendszeri patológia.
A visszér még mindig zavarta őseinket, de aztán az orvosok sikertelenül próbálták legyőzni a betegséget. Korunkban a krónikus vénás elégtelenség továbbra is elcsúfítja a gyönyörű női és férfi lábakat, azonban a modern orvoslás módszerek egész sorát kínálja, hogyan lehet megszabadulni a visszerektől a lábakon.
Egyes jelentések szerint a lakosság több mint 10%-a szenved a betegségtől ilyen vagy olyan formában, a nők fogékonyabbak rá.
A varikózis bármely életkorban előfordulhat, még gyermekkorban is. A betegség kialakulásában meghatározó tényező az örökletes hajlam.
A varikózis okai
A varikózis fő oka a kötőszövet genetikailag meghatározott tökéletlensége, beleértve az ereket alkotó szövetet is. Az örökletes hajlam azt jelenti, hogy ha az első vonalbeli rokonok a varikózis bármely formájától szenvednek, akkor az érintett személyt veszélyezteti ez a betegség.
A visszér kialakulásához speciális feltételek is szükségesek, amelyeket a páciens életmódja teremt meg. Ezek a tényezők az alsó testben a vér szokásos stagnálását okozzák, statikus terhelést okozva.
A lábakon kialakuló visszér gyakran olyan embereknél fordul elő, akiknek munkája hosszan tartó álláshoz kapcsolódik: fodrászoknál, bolti eladóknál, operáló sebészeknél.
A kismedencei visszértágulatot a terhesség is kiválthatja, mivel a megnagyobbodott méh a medencefenék vénák hosszantartó összenyomódását okozhatja. Ezenkívül a medence varikózisa az ülő életmódot folytató embereknél fordul elő.
A vérkeringést zavaró és a lábak visszértágulatát okozó tényezők közé tartozik még a szűk ruha és cipő viselése, a keresztbe tett lábbal ülésezés. A kismedencei visszér kialakulásának oka a fogamzásgátló módszerként a hiányos közösülés.
A varikózus vénák tünetei
A lábakon a varikózus vénák tünetei a következők:
- Nagyon fáradtság érzése, nehéz- és teltségérzet a lábakban, rosszabb az esti órákban;
- Fájdalom a lábakban, amelynek nincs egyértelmű lokalizációja, fájdalmas és húzó jellegű, a fájdalom szindróma délután is fokozódik;
- A visszerek külső tüneteinek megjelenése a lábakban. A telangiectasias vagy pókvénák vékony, lila vagy cianotikus színű erek összefonódása. A betegség előrehaladtával nagy vénák kezdenek megjelenni kanyargós, duzzadt bőr alatti zsinórok, az úgynevezett féregszerű vénák formájában;
- Előrehaladott stádiumban a lábak varikózisának szövődményeinek jelei csatlakoznak: thrombophlebitis, trofikus fekélyek, trombózis. Ezek olyan súlyos szövődmények, amelyek a beteg életminőségének jelentős romlását okozzák (trofikus fekély), sőt esetenként halált is okoznak (alsó végtagok vénás trombózisa miatti tüdőembólia).
A kismedencei visszértágulat tünetei nőknél nem specifikusak, és a női nemi traktus gyulladásos betegségének tüneteihez hasonlítanak, ezért gyakran tévednek a diagnosztikában.
A kismedencei varikózis fő tünetei a következők:
- Időszakos fájdalmas fájdalom a medence területén. A fájdalom szindróma függése a menstruációs ciklus fázisától nyomon követhető, röviddel a menstruáció kezdete előtt a fájdalom általában felerősödik;
- Bőséges nyálkás váladék a hüvelyből.
A kismedencei varikózus vénák megnyilvánulásának speciális esete az aranyér minden velejáró tünetével együtt.
A férfiaknál a herevisszerek tüneteit gyakran egyáltalán nem veszik észre, és véletlenül fedezik fel egy orvosi vizsgálat során. Általában ez a herezacskó egyik oldalán megnagyobbodott vénás plexus jellegzetes féregszerű mintázata, amely egyoldalú fájdalmat húz ezen a területen, amely a terhelés után jelenik meg.
A varikózus vénák diagnosztizálása
A diagnózis alapja a visszér tünetei, külső vizsgálati adatok, valamint hardveres kutatási módszerek eredményei. Ebben a minőségben a leginformatívabb a Doppler ultrahang és a duplex ultrahang angioscanning.
Ha nőknél nehéz diagnosztizálni a kismedencei visszértágulatokat, akkor méhen átívelő flebográfia alkalmazható.
A here visszerek diagnózisának megerősítésére speciális funkcionális teszteket alkalmaznak (például Valsava teszt).
Varikózus vénák kezelése
A varikózus vénák kezelése a patológia helyétől függ, lehet konzervatív vagy műtéti. Ezek közül a leggyakrabban használt kombináció.
A lábak varikózisának konzervatív kezeléseként gyógyszeres és kompressziós terápiát alkalmaznak. A gyógyszerhasználatnak nincs önálló jelentése, de segít enyhíteni a láb visszér tüneteit: megszüntetni a nehéz-, fáradtság- és fájdalomérzetet.
A kompressziós terápia orvosi kompressziós harisnya viselését jelenti, amely kompressziós és masszírozó hatást fejt ki a felületes vénákon, segít megszüntetni a vénás pangást. A kompressziós terápia rendkívül hatékony, és független módszernek tekinthető a lábak visszértágulatának kezelésében a fejlődés korai szakaszában vagy a posztoperatív időszakban. Jelenleg az orvosi kompressziós harisnyák csúcstechnológiás anyagokból készülnek, és nem okoznak problémát a hosszan tartó viselet során, beleértve az esztétikai viseletet sem.
A varikózisok minden típusának legradikálisabb kezelése a műtét. Ma a phlebológusok a minimálisan invazív technikákat részesítik előnyben: visszér szklerotizálása, lézeres műtét, endoszkópos phlebectomia, mikrosebészeti vénák phlebectomiája. Ezek a technikák lehetővé teszik, hogy kiváló eredményeket érjen el a műtéti és posztoperatív szövődmények minimális kockázata mellett.
A visszér klasszikus sebészeti kezelését is alkalmazzák, melynek során a véna sérült részét bekötözik és kimetsszük. Ebben az esetben a véráramlást megkerülik.
Meg kell érteni, hogy a varikózus vénák modern kezelése, annak minden eredményével együtt, nem szünteti meg a betegség fő okát - az érfal gyengeségét. Ezért az elvégzett kezelés megköveteli a betegség kiújulásának élethosszig tartó megelőzését, és lehetőség szerint a visszér kialakulását elősegítő tényezők teljes megszüntetését. Csak ez a megközelítés teszi lehetővé a betegség teljes gyógyulását.
Népi jogorvoslatok alkalmazása a varikózisok kezelésére
A varikózus vénák népi gyógymódjait meglehetősen széles körben és aktívan használják, de hatékonyságuk általában jelentéktelen. A visszerek népi gyógymódjainak alkalmazása tüneti terápiaként indokolt a betegség és szövődményei okozta kellemetlenségek csökkentésére. Általában erre a célra gyógynövényeken alapuló főzeteket és kenőcsöket használnak, amelyek gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásúak.